A különböző típusú szolgáltatásokra szakosodott üzleti világot (kereskedelem, közlekedés, közüzem, közszolgáltatások –így például maga az e-közigazgatás) az egyre magasabb piaci követelmények, az élesedő konkurenciaharc, valamint az igényelt költséghatékonyság újabb és újabb kihívások elé állítja, amelyeknek megválaszolása hagyományos módon és szemlélettel egyre nehezebb, ha egyáltalán lehetséges. A tudásalapú társadalomban a polgárok joggal várják el, hogy komplex szolgáltatásokat kapjanak, amelyet az esetek többségében csak több szolgáltató egymással együttműködve tud megvalósítani, ráadásul jogos elvárásként jelentkezik, hogy ezen szolgáltatók együttműködési feltételrendszerük, egymás közötti elszámolásaik problémáit ne hárítsák át az ügyfélre. A különböző, történelmileg szegmentálódott szolgáltatások, és szolgáltatók konvergenciája, az IT ipar számára is újszerű kihívásokat jelent. A már korábban is megindult folyamat az egyes szervezetek életében az integrációra való törekvés, az egyes területek, részterületek együttműködésének optimalizálása, az üzleti folyamatok finomhangolása (Business Process Orchestration), valamint adekvát IT támogató rendszerek bevezetése. A szolgáltatások átívelnek a szolgáltatók közötti határokon, a szolgáltatási folyamatok nem mindig rendelhetők egyetlen szolgáltatóhoz.

Az összetett szolgáltatások olyan komplex támogató információs rendszereket igényelnek, melyek a felhasználó számára egyetlen belépéssel biztosítják a teljes kiszolgálást, és a részletekkel (folyamat leképzés, elszámolás, több szolgáltató közötti clearing, stb.) nem terhelik. Az ilyen rendszerek létrehozása nem magától értetődő folyamat, és mind módszertanilag, mind technológiailag nagy szakmai jártasságot, széles körű együttműködést és interdiszciplináris megközelítési módot igényel. A feladat megvalósításához, a kitűzött célok eléréséhez biztosítani kell a jelenleg már működő, különböző piaci, kormányzati, közigazgatási szervezetek és rendszerek minél hatékonyabb, szabályozottabb együttműködését, illetve a civil szféra hatékony, biztonságos hozzáférésének biztosítását. Az ország az új Nemzeti Fejlesztési Terv egyik konkrét operatív programjaként célul tűzi a közszolgáltatás korszerűsítését, az elektronikus közszolgáltatás megvalósítását. Ez pontosan olyan komplex szolgáltatásfejlesztés, melyről fentebb szóltunk, és melynek megvalósításában nélkülözhetetlenek a komplex információs rendszerek fejlesztéséhez szükséges kompetenciák. A fejlesztési cél elérése igényli a követelmények pontos megfogalmazását, a technológiai szabványosítást, az interoperabilitás és biztonsági követelmények teljesítését. Az ilyen típusú rendszerek kialakítása költséghatékonyan csak akkor valósítható meg, ha rendszerszervezési, rendszertervezési és technológiai oldalról a rendszert saját kontextusában már magas absztrakciós szinten, korszerű, metodikailag megalapozott módszertanokkal fogalmazzuk meg. A megvalósítás során figyelembe kell venni, hogy a hagyományos, már bevált működés különböző szintjein önálló rendszerekként már működnek célalkalmazások, alrendszerek. Így a megalapozni kívánt egységes szolgáltatás és informatikai rendszer nem zöldmezős fejlesztésként, hanem a már meglévő alrendszerek integrációjával, interoperabilitásának megteremtésével alakítható ki. Az alkalmazott módszertanoknak ki kell térnie az egységesítés feltételrendszerére és az együttműködés (interoperabilitás) lehetőségeire, egyidejűleg figyelembe véve az EU-s harmonizációból fakadó kötelezettségeket is. A cél a változó környezethez, világhoz alkalmazkodni képes rendszerek bevezetése. Ugyanakkor mindenegyes rendszerkomponenst korszerű technológiák alkalmazásával fel kell készíteni az interoperabilitási, IT biztonsági, minőségi szabványoknak, szabályoknak történő megfelelésre (3 rétegű technológia, SOA, stb.). Természetesen a szabályozások kialakítását követően kiemelt cél a szabályozásoknak történő megfelelősség, illetve meg nem felelősség egzakt metrikákon alapuló mérése, minősítése, amely kiemelt feladata a Tudásközpont IT biztonsági és minőségi projektcsoportjának.

A projektcsoport célja különböző ipari és közigazgatási alkalmazási területeken, mint tipikus domaineken indított projektekben való részvétel, a projektek tapasztalatainak szintetizálása, dokumentálása. A megszerzett tapasztalatok és eredmények alapján, új K+F eredmények becsatolása a projektekbe, módszertani, szabványosítási, és szabályozási javaslatok előkészítése. A Tudásközpont stratégiai célja az itt felhalmozódó tapasztalat, tudás közvetítése és hasznosítása az elektronikus közigazgatás kialakításában, aktív szerepvállalás a kormányzat, a közszféra, és a civilszféra közötti szolgáltatásalapú elektronizáció megteremtésében. Projektet indítottunk az IT biztonsági tapasztalatokból kialakuló tudásbázis építésére, a tudásbázisra épülő és az üzleti, szolgáltatási folyamatok mesterséges intelligencián alapuló felügyeleti rendszerének kifejlesztésére. A projektcsoport másik projektterületén, a sok processzort, számítógépet igénylő feldolgozási folyamatok kutatása és fejlesztése egy speciális, ámde a piac számára releváns és ma még résterületnek minősíthető domainre, a számítógépes grafikai alkalmazások fejlesztésére fókuszál.